Menü Bezárás

Bemutatkoznak az edmontoni szervezeteket segítő KCSP ösztondíjasok

 

Székely Zsófi

A magyar határhoz közeli Szabadkán születtem, a zene és a tánc már egészen kicsi korom óta szerves részei az életemnek. Négy éves koromban kezdtem el néptáncolni, nem sokkal később pedig zeneiskolába íratkoztam, ahol zongorázni tanultam. Gimnáziumi tanulmányaimat természettudományi szakirányon folytattam, de ekkor már nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a kultúra, a művészet és az emberek érdeklenek, így a Szegedi Tudományegyetem közösségszervezés szakára felvételiztem. Az alapképzés elvégzése után design- és művészetmenedzsment mesterszakon szereztem diplomát. Egyetemi tanulmányaim mellett egy néptáncoktatói képzést is elvégeztem, mellyel táncos és néptáncoktatói kompetenciáimat gyarapítottam. Diplomám megszerzése után egy Erasmus+ ösztöndíjnak köszönhetően közel egy évig lehettem a Szabadkai Kortárs Galéria gyakornoka, ahol a múzeumpedagógia és a közösségi média menedzsment területein tevékenykedtem.

A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként itt tartózkodásom alatt az Edmontoni Magyar Kultúrkör programjain, illetve a Katolikus Magyarok Egyesületén keresztül igyekszem majd az itt élő magyar közösséget segíteni, így a cserkészeten, a Magyar Iskolában és a néptáncpróbákon is találkozhattok majd velem. Leginkább a gyermekek környezetében érzem magam otthon, szeretek játszani és fontosnak tartom a játszva tanulást.  Hiszek abban, hogy a közösségi lét és a művészeti oktatás pozitív életminőség változást eredményeznek. Ösztöndíjasként igyekszem majd feleleveníteni és gyakorolni veletek azt a tudást, amit a magyar kultúra hordoz, hogy diaszpórában élő magyar közösségként is használhassátok, megélhessétek a magyarságotok.

Izgatottan várom az előttem álló időszakot és, hogy megismerjelek Titeket!

 

Koós Dezső

Egy vajdasági kisvárosban, Adán nevelkedtem, ahol már hároméves koromban megismerkedtem a néptánc és a népművészet világával. A művészet valamilyen módon mindig az életem része volt. Amikor nem táncoltam, akkor a gimnázium művészeti szakán álltam a szobrászállvány mögött, 2015 óta foglalkozom népi bőrművességgel. Eleinte autodidakta módon fedeztem fel a szakma rejtelmeit, majd 2018-ban felvételiztem a Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium népi bőrműves szakára. Azóta a bőrművesség a szenvedélyemmé vált, alkotásaimmal számos vásáron, kiállításon szerepeltem. 2023 őszén Junior Prima Díjat vehettem át népművészet és közművelődés kategóriában. Számos táborban és kézműves foglalkozáson megfordulok, hogy átadhassam azt a tudást és értéket, amit ez a hagyományos mesterség hordoz. Népi kézművesként arra koncentrálok, hogy a felgyorsult világból kizökkenve, az alkotásra, a kreativitásra, a mostra fókuszáljak, minőséges, maradandó tárgyakat hozzak létre. A bőrművesség mellett néptáncoktóként tevékenykedem és több éve foglalkozom a Cécó Műhely keretein belül a Vajdasági Tisza menti táncanyag, tánczene és néphagyomány kutatásával, felélénkítésével és népszerűsítésével, illetve szélesebb körű megismertetésével. Táncosként és táncoktatóként fontosnak tartom azt, hogy a népzene és néptánc szórakozást és közösségi élményt nyújtson. Ezt a gondolkodást szeretném az általam vezetett edmontoni néptáncpróbákon is átadni.

A Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasaként az elkövetkező 9 hónapban az Edmontoni Magyar Kultúrkör programjain, illetve a Katolikus Magyarok Egyesületén keresztül igyekszem majd az itteni magyar közösséget segíteni.

Várom a táncpróbákat, táncházakat, közös nótázásokat, kézműves alkotásokat és a jó barátságokat, amik az elkövetkező időszakban ránk várnak!